Blogolj!

A szerb és a szlovén kormányzat is pozitívan fogadta a magyar gazdaságfejlesztési programot

Mind a szerbiai, mind a szlovéniai kormányzat pozitívan fogadta azt a gazdaságfejlesztési programot, amely a magyar kormány támogatásával indult el az illető országokban az elmúlt években - számolt be a vajdasági és a muravidéki magyar közösség képviselője csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumbeszélgetésén.

Grezsa István (balról a második) Tusványoson

A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeiről, helyzetéről a haszonélvező magyar közösségek vezetői, képviselői, a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselői számoltak be. Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. Ehhez a célhoz csatol érdeket a program. Grezsa István kijelentette: "Trianon átka" után a határon túli magyar közösségeket a magyarság "aranytartalékának" lehet immár tekinteni, a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés. Hozzátette: ezeket a programokat a magyar kormány csakis az érintett országok kormányainak a beleegyezésével tudja lebonyolítani. 

A kormánybiztos azt is fontosnak tartotta, hogy jól szervezett magyar közösségek legyenek a célországokban, amelyek képesek a program lebonyolítására. Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását tartotta célnak, amely megvalósulását a határok által szétszakított területek közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése is segíti.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: ellenséges közegben a hasonló programok megvalósítása nem lehetséges. "A szerb politikában nem volt erről vita, mert mindenki tudja, hogy a pénz, ami máshonnan jön, egzisztenciát teremt, munkahelyet teremt, adóbevételt hoz, GDP-növekedést eredményez, és ez jót tesz az országnak" - fogalmazott a VMSZ-elnök. Hozzátette, csak a szerbiai média egy részében és a vajdasági magyarság körében tapasztalt negatív viszonyulást. Az előbbi akkor múlt el, amikor Aleksandar Vucic akkori miniszterelnök, jelenlegi államfő pozitív hozzáállást tanúsított, utóbbi pedig akkor, amikor a magyar elégedetlenkedők is meggyőződtek róla, hogy átlátható pályázati rendszeren keresztül folyik a támogatások elosztása. 

A szlovén fél pozitív fogadtatásáról beszélt Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is. Meglátása szerint inkább azt kellett megmagyarázni, hogy Magyarország miért nyújt támogatást a nála gazdagabb Szlovénia magyar közösségének. Megjegyezte: a két ország gazdasági mutatói azért nem tükrözik a tényleges helyeztet, mert Szlovénia magyarok lakta vidéke az ország legelmaradottabb része. A sarkított gazdasági adatokkal magyarázta Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is a statisztikában szintén gazdagabb Szlovákia magyar közösségének nyújtott támogatást.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a program lelki hatásaira is kitért. "Egy állandó bizonytalanságban élő közösség számára fontos a remény éltetése. Jelzi, hogy Magyarország nem mondott le erről a közösségről" - fogalmazott a politikus. 

Az erdélyi program előkészítésével megbízott Pro Economica Alapítvány ügyvezetője, Kozma Mónika elmondta: Erdélyben egyelőre kísérleti jelleggel indul a program Maros megye szórványvidéknek számító mezőségi részén. "Kidolgoztuk a programot, de nem indítottuk még el a pályázatokat. Remélem, hogy megtaláljuk a közös hangot a romániai politikusokkal, és megértik, nem kell félni tőlünk, hanem partnernek kell tekinteni bennünket" - jelentette ki az ügyvezető.

A 2016-ban indított vajdasági program keretében a magyar állam 30 milliárd forint támogatást, és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai program keretében 12 milliárd forint támogatást, és 20 milliárd forintos hitelkeretet biztosít ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeket fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi mezőségi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak. 

https://15millio.blogstar.hu/./pages/15millio/contents/blog/40501/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?