Bekövetkezett az áttörés az őshonos nemzeti kisebbségek uniós megközelítésében

Csáky Pál európai parlamenti képviselő, Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke ma az MKP pozsonyi sajtótájékoztatóján szóltak az Európai Parlamentben elfogadott, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló határozatról és a jövő feladatairól.

A 2018. február 7-én elfogadott „Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetés-mentességéről” című határozat tartalmát tekintve áttörésnek nevezhető az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének uniós megközelítésében.

A nagy többséggel elfogadott dokumentumban az Európai Parlament eddig nem tapasztalt egyértelműséggel állapítja meg az Európai Unió felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén, ennek mentén pedig a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására, de legfőképpen az „EU-s jogi keret javítására” szólít fel e kisebbségek „átfogó védelme” céljából.

A dokumentum kisebbségvédelmi mérföldkő jellege abban áll, hogy a „diagnózis” felállításával és a gyakorlati problémakezelés irányának meghatározásával az Európai Parlament részéről megnyílik az az út, amely a tagállamok számára kötelező erejű uniós kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kialakításához vezet.

Menyhárt József örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament talaján a napokban nagy horderejű sikert élhettünk meg, erről első kézből szeretnék tájékoztatni a nyilvánosságot, közösen az MKP EP-képviselőjével, Csáky Pállal. Kalmár Ferenc személyében pedig egy sokat tapasztalt független szakértőt is meghívtak a sajtótájékoztatóra. Az MKP álláspontja szerint további hosszú és küzdelmes érdekérvényesítésre van szükség a kisebbségvédelem terén, de a határozat első és meghatározó lépésként „megnyitotta a kapukat”, ami a további lépések hivatkozási alapjául szolgál.

Csáky Pál hangsúlyozta, határozatról van szó, amely kötelező érvényű, így jóval nagyobb súllyal bír, mint a jelentések. Egy éven belül az Európai Bizottság monitorozza majd az egyes tagországokban lévő helyzetet. Az is fontos, hogy a jövőben esedékes csatlakozási folyamatoknál is elvárás lehet, ami például a kárpátaljai magyarok szempontjából is fontos lehet. Az MKP európai parlamenti képviselője a határozat néhány pontját részletesen is ismertette. A határozat kiemelkedő jelentőségű része az uniós jogi keret fejlesztésének szükségességére utaló 4. pont, amely előbb az EU felelősségére emlékeztet „a kisebbségek jogainak védelme és előmozdítása terén, majd ezt követően megállapítja, hogy szükséges az uniós jogi keret javítása a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak átfogó védelme érdekében.

A határozat 7. pontja önkritikusan megállapítja, hogy – legalábbis jelenleg  -

az EU nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére, ezért kéri az őshonos és nyelvi kisebbségek helyzetének hatékony uniós szintű nyomon követését, amelynek egyik megvalósítási eszköze lehetne az, hogy  az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége fokozottan ellenőrizné a nemzeti kisebbségek elleni megkülönböztetés eseteit a tagállamokban.

Kalmár Ferenc gratulált az elfogadott határozathoz, amely mérföldkő lehet a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Csáky Pálnak elismerését fejezte ki azért is, hogy sikerült benntartania a dokumentumban az „őshonos” kisebbségek kifejezést. Mint mondta, Európában ez komoly eredmény, visszaemlékezett arra, hogy ő is készített korábban jelentést az Európai Tanács részére, ám abban nem fogadták el ezt a kifejezést.

Egy útnak a kezdete ez, tovább kell menni

– mondta. A magyar nemzetpolitika célja, hogy az őshonos kisebbségek megmaradjanak, ehhez a szakember szerint az egyéni jogok mellett kollektív jogokra is szükség van. Rámutatott, hogy a most elfogadott határozatban már ezek is megjelentek. Megmaradásunk szempontjából további fontos tényező az is, hogy a nemzeti kisebbségeknek is államalkotó státuszuk legyen az általuk lakott országban. A Magyar Közösség Pártja kérdésére válaszolva Menyhárt József szólt a Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről is. Mint ismeretes, a Magyar Közösség Pártja a FUEN tagjaként 50 ezer aláírást vállat, és ezt két hónappal a határidő lejárta előtt teljesítette is. Menyhárt József hangsúlyozta, a sikerért már megdolgoztak, de folytatják a munkát. Örülne, ha a Felvidéken ebből minél több szervezet venné ki a részét, beleértve a vegyes pártot is.

Előzmény:

A 2018. február 7-én elfogadott kisebbségvédelmi határozatot egy, a 2017 májusában azonos témában megrendezett, az uniós polgárok által benyújtott petíciók alapján megszervezett nyilvános meghallgatás előzte meg, amely meghallgatás kezdeményezője Csáky Pál, az MKP EP-képviselője volt. A nyilvános meghallgatáson többek között olyan közép-európai nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos gondok, illetve kisebbséghez tartozó személyeket ért diszkriminációt feltáró ügyek kerültek bemutatásra, amelyekkel Szlovákiában, Romániában, vagy éppen Lengyelországban találkoztak az érintettek. A meghallgatás adta lehetőséget kihasználva, kisebbségi témában aktív petíciós bizottsági képviselők javaslatot tettek a nyilvános meghallgatás tartalmának állásfoglalási indítványba történő összefoglalására. A tervezet elkészítésének koordinátora a kisebbségi jogi ügyekben tanúsított aktív hozzáállásának köszönhetően Csáky Pál volt. Így kerülhetett előbb a Petíciós Bizottság, majd később az Európai Parlament plénuma elé a szövegjavaslat.

Ha Ön is tenni szeretne valamit nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében, itt megteheti. 

1
https://15millio.blogstar.hu/./pages/15millio/contents/blog/48452/pics/lead_800x600.jpg
15 millió magyar,Minority SafePack - európai kisebbségi kezdeményez,Nemzeti Kisebbségvédelmi Egyezmény
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
baviki69 2018-02-13 19:07:49
A következő kellene, hogy legyen a cél:
1. Ott, ahol a kisebbség a "többség", kötelezővé tenni a közszolgálatokat teljesítő személyek teljes kétnyelvűségét!
2. A most érvényben lévő kisebbségi törvény megengedő passzusait (pl. a feliratok kiírhatók a kisebbség nyelvén) kötelezővé tenni, mert így ezek az igények alik-alig teljesülnek!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?