Blogolj!

Szabotálják a magyar feliratokat a román iskolákban!


Nem elég, hogy a magyar nyelvű tankönyvek nem készültek el az iskolakezdésre, egy friss felmérés eredményei szerint a vegyes tannyelvű iskolák magasról tesznek az előírásokra, és – tisztelet a kivételnek – köpnek rá, hogy magyar feliratokat is ki kellene helyezniük.

Illusztráció: Itthon.ma

Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy milyen aljas és kisstílű módszerekkel igyekeznek ellehetetleníteni a magyar anyanyelvű oktatást Romániában. Hogy, hogy nem: éppen a magyar nyelvű tankönyvek nem készülnek el a szeptemberi iskolakezdésre, a pedagógusok és a nebulók tehát csinálnak, amit akarnak. Már ha nem óhajtanak a román könyvekből okosodni...

Persze korántsem csak ennyi a gond a román közoktatásban, egy friss kutatás szerint ugyanis a magyar nyelvű feliratok kihelyezését is szabotálják dákoromán „felebarátaink”. Az érintett vegyes tannyelvű oktatási intézmények 85 százaléka fittyet hány a jogszabályokra, a józan észre és a magyarok kulturális-nyelvi-oktatási önállóságára: mondjuk ki, csúcsra járatja az elrománosítást!

Vagyis finoman szólva is esetlegesen, tűzoltásszerűen zajlik a romániai iskolák többnyelvű feliratozása. Míg az önálló magyar tanintézetek szinte mind alkalmazzák, a vegyes tannyelvűekben az iskola vezetőségén múlik a magyar nyelvű felirat feltüntetése – vagy leginkább fel nem tüntetése. Erről Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója számolt be a Krónika.ro hírportál cikkében.

Toró Tibor politológus, egyetemi tanár, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismertette az erről szóló felmérést, mely az Erdélystattal és a Nemzeti Kutatási Intézettel közösen készült: valamennyi olyan romániai oktatási helyszínt megkerestek, ahol magyar nyelvű oktatás működik. Három iskola kivételével az összes válaszolt a megkeresésre, a 922 helyszínről érkezett adatokat összesítették.

Így alakult ki a nyelvi tájkép, melynek elkészítése azért fontos, mert árulkodik a nyelvi jogok érvényesüléséről, másrészt az iskolai nyelvhasználat a gyerek pszichikai fejlődésére is kihat

– mondta Toró Tibor.

Ami a jelenlegi romániai törvényi kereteket illeti: ha egy településen a nemzeti kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, attól még a helyi tanács határozattal dönthet a többnyelvű táblák kihelyezéséről, a szerzett jog ugyanis csak a következő népszámlálásig marad meg.

Toró Tibor elmondta, három kategóriába osztották az iskolákat: önálló magyar iskolákra, vegyes iskolákra, illetve a jogi szempontból más tanintézetnek alárendelt oktatási helyszínekre. A romániai tanintézetek több mint fele az előbbiek közé tartozik, ezek zöme Székelyföldön található, és csupán hét van a szórványban, míg Közép-Erdélyben és a Partiumban a vegyes és alárendelt tanintézmények vannak túlsúlyban. A kutatásból kiderül:

a magyar iskolákban szinte száz százalékban ki vannak helyezve a magyar feliratok a nyelvi küszöbtől függetlenül. A vegyes iskoláknak azonban alig több mint 15 százaléka teszi ki a magyar feliratot, ha a kisebbség számaránya 20 százalék alatt van.

Kállay-Miklós Tünde, a kolozsvári Sigimund Toduță Zenei Főgimnázium aligazgatója is rámutatott, bár a vegyes iskolában kiemelten figyelnek a magyar nyelvű kommunikációra, a belső feliratok nem mind kétnyelvűek, csak a magyar osztályok ajtajain szerepelnek magyar nyelvű feliratok.

https://15millio.blogstar.hu/./pages/15millio/contents/blog/82829/pics/lead_800x600.jpg
15 millió magyar,anyanyelv,Erdély,iskola,oktatás,oktatásügy,románia,székelyföld
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?