Blogolj!

Orbán: bekötjük a diaszpórában élő magyarokat a nemzet vérkeringésébe


A Kárpát-medencén kívül élő 2,5 millió magyar rengeteget hozzá tud adni a nemzet erejéhez, és ezért nem a veszteségre, hanem a lehetőségre emlékeztetnek bennünket – véli a miniszterelnök, aki szerint az államnak – például különféle programjain keresztül – képesnek kell lennie arra, hogy összekapcsolja a világ különböző pontjain szétszóródott magyar közösségeket.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemzetstratégiai jelentőségű helyzetértékelést nyújtott a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén Orbán Viktor, aki prezentációjában nemcsak a magyar diaszpóra helyzetét vázolta fel, de szólt következő időszak kihívásairól, feladatairól és terveiről is.

A kormányfő a magyar politikatörténet dilemmájának nevezte, hogy korábban a diaszpóra azt jelentette:

„ők azok a magyarok, akik hozzánk tartoznak, csak nem térhetnek haza, és ráadásul elhagyták az ősi magyar szállásterületet, vagyis a Kárpát-medencét”.

A helyzet mára annyiban változott, hogy immár elenyésző a magyar határokon kívül, diaszpórában élő honfitársainknak a száma, aki valóban politikai, fizikai okokból ne tudnának visszatérni Magyarországra. Tehát a diaszpóra jelentése átalakult.

„Ők azok, akik olyan országokban élnek közösségben, amelyek nem tartoznak a hagyományos, ezeréves magyar Kárpát-medencei szállásterületünkhöz, otthonunkhoz, a hazánkhoz, a földrajzi értelemben vett nemzetünkhöz”

– mondta.

Alábecsüljük a diaszpóra súlyát és erejét

A diaszpórában élő magyarok száma körülbelül 2,5 millióra tehető. Ez egy hatalmas szám az anyaország tízmilliós lakosságához viszonyítva – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve: a diaszpóra sokkal nagyobb súlyt képvisel, mint amekkora figyelmet szoktunk a magyarországi közbeszédben a diaszpórában élő magyarokra fordítani, és sokkal nagyobb erőt, mint amennyire a magyar gazdaság-, külkapcsolat-, és külpolitikába be tudná építeni őket az anyaország.

Orbán Viktor ismertette: az Egyesült Államokban a legutóbbi, 2015-ös népszámlálási adatok alapján 1,4 milliónyi magyar él.

„Jó lenne őket megtalálni, de ez nem olyan egyszerű, az identitásuknak a mértéke is rendkívül különböző. Vannak, akik itt ülnek közöttünk, és akiknek nagyon erős, friss nemzettudatuk van, és vannak, akik inkább csak a származás emlékeként őrzik azt, hogy ők magyarok”

– érzékeltette.

Kanadában a legfrissebb felmérések szerint 316 760 ember gondol magára úgy, mint magyar, a dél-amerikai kontinensen 125 ezer főre becsülhető az ott élő magyarok száma, az izraeli magyar diaszpóra megközelítőleg 200 ezer fő, Ausztráliában a 2011. évi népszámlálás szerint 69 ezer ember vallotta magát magyarnak – sorolta a kormányfő, aki szerint a népszámlálási adatok azért is értékesek, mert itt

„nem erőszakolják rá az emberre a származását, hanem ő maga mondhatja azt, hogy ő milyen származású, tehát ők azok, akik vállalják egy hivatalos népszámláláskor, hogy magyarok”.

Orbán Viktor a legbonyolultabb kérdésnek az európai diaszpóránk ügyét nevezte, tekintettel európai uniós tagságunkra.

„Szabad mozgás van, egységes munkaerőpiac van, tehát itt inkább az államhatárok jelentősége csökkenni látszik, ez még inkább erősíti azt a helyzetet, azt a képet, hogy az Európában élő magyarok aztán végképp szabadon mozoghatnak a mostani lakóhelyük és Magyarország között. Ennek ellenére mégis a Nyugat-Európában élő honfitársainkat a diaszpóra nyilvántartásában szoktuk szerepeltetni, és ott azt látom, hogy Németországban 178 ezer magyart tartunk nyilván, az Egyesült Királyságban 80 ezret. Az osztrák statisztikák szerint 60 ezer magyar van Ausztriában, 22 ezer főt tartanak nyilván Hollandiában, és 17 ezer magyar embert pedig Svédországban”

– mutatta be.

Előnyt kovácsolni a szétszórtságból

Előadásában beszámolt azokról a programokról, melyekkel a magyar kormány igyekszik úrrá lenni a szétszórtságon, illetve az ország javára fordítani, hogy a magyar világnemzet. Ennek kapcsán rámutatott, az államnak képesnek kell lennie arra, hogy összekapcsolja a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket, ezzel előnyt kovácsolva a távozó nemzettársak által okozott pillanatnyi veszteségből.

„Az eltávozottak sokkal inkább hozzá tudnak adni a nemzet erejéhez, és ezért nem a veszteségre, hanem a lehetőségre emlékeztetnek bennünket. Ezért a magyar kormány programokat működtet annak érdekében, hogy ezt a közösséget, mármint a diaszpórában élő magyarok közösségeit visszakösse, bekösse a magyar nemzet vérkeringésébe”

– húzta alá.

Megemlítette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, melynek keretében 150 ösztöndíjast küldött ki Magyarország a ki diaszpóraközösségekhez. A tervek szerint azt a számot, valamint az erre fordított forrásokat a jövőben emelni fogják. A 2014-ben éltre hívott Mikes Kelemen Program keretében a megsemmisüléssel veszélyeztetett hagyatékokat próbálják beazonosítani, összegyűjteni, hazahozni, és itthon, illetve a Kárpát-medence más magyar közösségeinél elhelyezni és hasznosítani. Hét tengerentúli országban működtet Magyarország gyűjtőpontokat, 3740 doboz veszélyeztetett emigrációs hagyaték érkezett haza eddig. A 2013 óta működő Julianus Program keretében a magyar örökségek és emlékhelyek kataszterét hozza létre hazánk. Eddig a világ 46 országából 434 magyar emléket sikerült beazonosítani, és a munka folytatódik.

„Nem olyan nagy ez a sárgolyó, hogy ne tudnánk a rajta föllelhető összes magyar emléket megnevezni, megjelölni, beazonosítani, és ahol érdemes arra, fönntartani”

– fogalmazott a miniszterelnök.

A 2010-ben elindított Határtalanul! Programot méltatva hatalmas eredménynek nevezte, hogy a magyarországi diákok osztálykirándulásokat tehetnek a határon túli területekre. Ennek keretében évente 100 ezer látogathat meg a mai magyar államhatárokon túli területeket, és ott kapcsolatokat építhet ki – részletezte az eredményeket a kormányfő, hozzátéve: újabb programokat is indítottak. 2019-ben rendezték meg például először a hétvégi magyar iskolák találkozóját, ami jelenleg 27 országban működik. A tervek szerint a kormány a diaszpóraprogram keretében 2019-ben is támogatni fogja a Rákóczi Szövetséget, hogy a diaszpórában élő magyarországi fiatalok anyaországi látogatását biztosítsák.

A kormányzat céljának nevezte, hogy létrejöjjön egy magyar emigrációs és diaszpóraközpont, mégpedig még az idei esztendőben. Szeretnének továbbá megindítani egy vezetőképzőt a diaszpórában élő fiatalok számára, valamint továbbfejleszteni a Kőrösi Csoma Programot – ismertette.

Gazdaságfejlesztéssel a szülőföldön boldogulásért

Orbán Viktor arra is kitért, Magyarországnak ma

„elegendő ereje van hozzá, hogy ne csak mondja, hanem tegyen is azért, hogy a magyarok a szülőföldjükön maradhassanak”.

Ez nem könnyű feladat, tekintettel a közép-európai népességmozgások intenzitására. Úgy fogalmazott: nemzeti érdek, hogy a magyar közösségek boldogulni tudjanak a szülőföldjükön, ezért olyan lehetőségeket kell adni nekik gazdasági értelemben, hogy megérje a szülőföldjükön maradni. Magyarország ezért hirdette meg a felelős szomszédság politikáját.

„Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége és a szomszédos országok gazdasági fejlettsége közötti szint nőjön. De miután megállni meg nem akarunk, mert fejlődni akarunk, tehát nem úgy akarjuk ezt a különbséget csökkentetni, hogy visszafele megyünk vagy stagnálunk: előre megyünk, ezért egyetlen megoldás van, próbáljuk őket húzni magunkkal. Ezért mi kifejezetten olyan gazdaságpolitikát folytatunk, amely nemcsak Magyarországnak jó, de jó Szerbiának, jó Horvátországnak, jó Romániának; ha hagynák, jó lenne Ukrajnának is. Tehát mi abban vagyunk érdekeltek, hogy velünk azonos ütemben fejlődjenek a szomszédjaink, de legalábbis a Magyarország mai határainak a túlsó oldalán fekvő területek mindenképpen, hogy onnan ne eljönni akarjanak az emberek, hanem ott akarjanak maradni. Ez a felelős szomszédságnak a lényege”

– ábrázolta.

Ehhez kapcsolódóan gazdaságfejlesztési programokat valósítunk meg közösen a szerbekkel, a románokkal, a horvátokkal, sőt a szlovákokkal is annak érdekében, hogy fejlődjenek a magyarok lakta területek. Emellett a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak nevezte, hogy a magyar kifektetések, tehát a Magyarországon kívüli befektetései hozama elérje azt az összeget, amit a Magyarországon befektetett tőke hozamként kivisz Magyarországról, ezért is érdeke hazánknak, hogy a szomszédos országok gazdasága is fejlődjön. A magyar kifektetési programnak tíz-tizenöt éves időtávlatban – jelentette ki – az a célja, hogy amennyit profitot a nagy nemzetközi cégek kivisznek Magyarországról, a külföldön működő magyar cégek az ott megtermelt profitból legalább ennyit hozzanak haza. Ehhez pedig nagy befektetések kellenek.

„Múlt héten történt meg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb ilyen típusú tőkekifektetése, vagy külföldön való befektetése, amikor a Mol megvásárolt egy amerikai üzletrészt Azerbajdzsánban, ami több mint egymilliárd euró értékű befektetést jelent. Haladunk ebben az ügyben. Vannak kevésbé látványos fejlemények is. Csak jelezni szeretném, hogy nyilván az ilyesfajta befektetéseknek az első számú célpontja a szomszédos országok területén van, hiszen így tudjuk elérni, hogy profitot is termeljünk, és segítsük is egyébként ezeknek az országoknak a fejlődését, és Magyarország együtt tudjon növekedni és fejlődni a szomszédos országokkal, ami meg előfeltétele, hogy a magyarok otthon tudjanak maradni, vagy legalábbis gazdasági okokból ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk a szülőföldjüket. Így állnak össze ezek a mozaikkockák”

– összegzett Orbán Viktor.

https://15millio.blogstar.hu/./pages/15millio/contents/blog/86063/pics/lead_800x600.jpg
15 millió magyar,Anyaország,diaszpóra,diaszpóra program,magyarság,nemzet,Orbán Viktor
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?