Blogolj!

A pusztulás szélén Európa legrégibb ismert gyógyhelye


Intézményesített korrupció, ingatlanpanama, balkáni igénytelenség és krónikus adóelkerülés vezetett ahhoz, hogy a Herkulesfürdő világhírű palotái idáig jussanak. Azt, hogy mi vezetett ide és milyen állapotban vannak a fürdők a falanszter blog foglalta össze.

Herkulesfürdő első fennmaradt említése Kr.e. 153-ból származik, amelyet egy fogadalmi tábla örökített meg. A római légiósok „Ad aquas Herculi sacras”, azaz „Herkules szent vizeihez” néven ismerték a környéket az itt feltörő 17 gyógyító erejű, erős kén- és sótartalmú hévíz miatt. Traianus császár Kr.u. 102-ben fürdőket építtetett a forrásokra, sőt még maga is itt kúrálta betegségeit. 

A népvándorlás idején teljesen elpusztult a település. A római romokat 1734-ben fedezte fel a köszvényben szenvedő gróf Johann Andreas Hamilton osztrák altábornagy, aki III. Károly királynál elérte, hogy az ókori maradványokra építsenek fel egy katonák gyógyulását elősegítő üdülőfalut. A hadmérnök végzettségű tiszt tervei alapján ekkor épültek fel az első fürdőházak is, a Franciska (Sarolta)-, a Herkules (Sós)- és a Zsindelyes (Lajos)-fürdő. Az 1737. évi török háború alatt azonban megint minden elpusztult, és csak akkor indult el újra az építkezés, amikor I. Ferenc király 1817. október 1-jén személyes jött el ide, hogy kezébe vegye az irányítást. Ekkor kapta a császártól a katonai község a hivatalos Herkulesfürdő nevét is.

A Herkules tér keleti oldalán található  fürdőben négy folyóvízzel üzemeltetett fürdő várta a vendégeket. A kabinokat vörös márvánnyal bélelték ki, az egyik kupolára pedig rákerült Diana istennő szobra is. Az épület ma romos. Fedett teraszaiból már csak a rozsdás, mocskos, ám még így is értékes kovácsoltvas konzolok maradtak meg.

A Sarolta-fürdő mellett áll az I. Ferenc osztrák császárról és magyar királyról elnevezett szálló, mely jelenleg lakatlan kísértetház, de még menthető az állapota. Mögötte nyújtózkodik az egykori Zsindely-fürdő, mely nevét 1735-ben onnan kapta, hogy a faluban ez volt az első épület amely zsindelytetőt kapott. Az épületet kb. 20 éve újították fel, de nem látszik meg rajta, hiszen ez a ház is az a nagy herkulesfürdői ingatlanpanamának a része. Ablakai betörve, termeiben bokáig ér a kosz és a mocsok, az emberi és az állati ürülék. A medencék kőburkolatát a vandálok szétverték, az összes csaptelepet ellopták, a réz tartalmú kábeleket pedig kitépték a falakból. Mivel eltulajdonították a tetőszerkezet felét is, így a fürdő hátsó frontjának egy része tavaly a Cserna-folyóba omlott.

A Herkules tér nyugati oldalán található szálloda már 19 éve lakatlan. Üvegei kitörve, fakeretei eltörve. Tetőzetéről négyzetméterekben hiányoznak a cserepek, a csipkés bádoglemezek, homlokzatáról pedig a gipszstukkók, a kváderkövek és a hullámzó mintát követő díszes reliefek.

Herkulesfürdőt Ferenc József császár egykor „Európa legszebb gyógyfürdőjének” nevezte, ma már egy igazi szellemváros.

A Herkulesfürdő kirablása 1991-ben kezdődött, mikor Iosif Armaş üzletember, szociáldemokrata parlamenti képviselő, másfél millió amerikai dollárért megszerezte  a 35 millió dollárra becsült Herkulesfürdő belvárosának összes épületét. A tiltott pártfinanszírozás és ingatlanpanama fedésére Armaş közös céget alapított Sebastian Sandu korábbi országos rendőrfőkapitánnyal és Marian Ureche tábornokkal, egykori szekus főtiszttel, aki kezdetben Nicolae Ceauşescu diktátor személyes védelmét ellátó osztag vezetője volt, majd a „demokratikus fordulat után” a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA), azaz az Igazságügyi Minisztérium titkos egységének az igazgatója. 

A társaság 2002-ben 28 milliárd lejt kapott a Nastese kormánytól ingatlanfejlesztésre és rekonstrukcióra, de az üzletember inkább felélte a vagyonát, yachtokat vásárolt, amiért végül kemény egy év szabadságvesztédre is elítéték.

A Herkulesfürdő gyógytermét 1863-ban adták át és ugyanebben az évben adtak át egy 116 férőheyes szállodát is. A szállodát 2008-ban kezdték felújítani, de mivel a románok között elterjedt, hogy a szálloda alatt egy láda arany van elrejtve, amatőr régészek lepték el a környéket és olyan hatalmas ásásba kezdtek, ami miatt megroggyant a szálloda hátsó része.

A Gyógycsarnoktól délnyugatra áll a Rezső-udvar, melyen szintén egy szálloda volt található, ez a szálloda egy időben szanatóriumként működött, de 1991-ben megszűnt és az épületet elkezdték felújtani. A felújítás során eddig mindösszesen a felállványozásig és a védőhálók felhelyezéséig jutottak.

A fenti épületnél picit jobb sorsot járt be a Rezső-udvar déli oldalától csak egy szűk sikátorral elválasztott Mária-fürdő, amelyet 1871-ben adtak át rendeltetésének és meglepő mód pár évvel ezelőtt teljesen, ráadásul majdnem korhűn fel is újítottak.

A parkkal szemben a folyó mentén nyújtózkodik a korábban már említett promenád. Ennek az északi végében látható Tatarczy Károly óratoronyban végződő villája, amelyet 1875-ben avattak fel. A fürdőigazgatóság nagyvonalúsága miatt Tatarczy villája lett a fürdővárost öt alkalommal is felkereső Sisi kedvenc magánszállása, amely eseményeket megörökítendőn Tatarczy 1889-ben bekövetkezett halála után az új bérlő, nevezetesen a Temesi Agrár-takarékpénztár Rt. átkeresztelte minisztériumi engedéllyel Erzsébet-szállóvá. A villát bár felújították, messze nem lett európai-nívójú.

Ezt az őrületes hanyagságot, üzletszerű korrupciót, közömbösséget és nemtörődömséget látva, fiatal temesvári építészhallgatók összefogtak és létrehozták a Herculane Projekt nevű egyesületüket, hogy közösségi finanszírozással megmentsék a fürdőt. Eddig 61 ezer eurót sikerült összegyűjteniük és a pénzt teljes egészében a fürdő renoválására fordították. A fiatalok azt szeretnék elérni, hogy a fürdő felkerüljön az UNESCO listájára.

Címkék: Erdély
https://15millio.blogstar.hu/./pages/15millio/contents/blog/96573/pics/lead_800x600.jpg
Erdély
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?